Laposabb, szélesebb, erősebb
A Harley-Davidson gyár mindig távol akarta magát tartani azoktól a motorosoktól, akik bandákba tömörülve, átépített motorjaikon élték a fogyasztói társadalmon kívüliek életét.
Nem nézték jó szemmel a motorok átalakítását, és nagyon sokáig csak kétfajta Harley létezett: testes túramotor (különböző felszereltséggel persze) és a filigrán Sportster. Elleneztek minden átalakítást a közúti motorokon, mert akkoriban csak gyanús alakok járkáltak chopperen, és úgy vélték, árt a gyár hírnevének, ha a Harley-Davidsonhoz ilyen motoros képe társul. Még az is előfordult, hogy egy Harley-kereskedő nem szolgálta ki a vevőt, ha az chopperen érkezett az üzlet elé.
A hippikorszak azonban divatba hozta a motorosokat, és egyre népszerűbbek lettek azok a Harley-Davidsonok, amik a rockerek alatt dübörögtek. A divathullám elérte a gyárat is. Azt nem engedhették meg maguknak, hogy ugyanolyan végletesen szegényes felszereltségű (és így egészen stílustiszta) choppert gyártsanak, mert meg akarták tartani a kiszemelt társadalmi réteget a vevők között, ezért "fogyaszthatóvá" tették a choppereket. Néhány stílusjegyet átvettek, körvonalukban felidézték a choppereket, de hagytak rajta annyi kényelmi felszerelést, amivel kereskedelmi forgalomba lehetett hozni a motorokat. A choppert customnak nevezték, a később elterjedt lowrider stílusra pedig legjobban a Dyna Glide modellek hasonlítottak.
Talán jobb is, hogy így történt, mert különben mi dolguk lenne a motorépítőknek-
Most bemutatott Harley-Davidsonunk is Dyna Glide volt újkorában. Csak le kellett róla szedni a felesleget, némi fazonigazítás, és egy remek lowrider lett belőle. 1979-ben készült, még a csúfos AMF korszakban és az olajcsöpögéses hírnévért felelős Showelhead blokk idejében. 1994-ben került a motor Magyarországra, két évvel később már majdnem így nézett ki, de végleges formáját akkor kapta, amikor a Ghost's MC-ben motorozó Miniszterhez került.
Lapos, széles. Ez a lowrider lényege. A hagyományos féltankok 4-4 centiméterrel lettek szélesebbek. Új kormánykiflik is készültek kazánzemezből, amik 800 milliméterrel szélesebbek az eredetinél. A tankokat összekötő és műszereket tartó konzolba is beletoldottak valamennyit. A dragbar kormánnyal jóval laposabb lett a motor eleje. Mivel minden alkatrész keresztben megnőtt, először fel sem tűnik, mennyire szélesebb a motor, csak mellé állva tűnik valahogy tekintélyesebbnek az egész. A játék az arányokkal nagyon jól sikerült.
Lapos ülés és szélesített, mélyebbe helyezett sárvédő határozza meg a lowrider hátsó részét. A rendszám stílusosan oldalra került, ezért a gyári hátsó lámpa fehér részét ez kellett sötétíteni. A kerék oldalára szerelt rendszám Magyarországon nem szabályos, de Miniszter motorján a hatóság vigasztalására legalább van külön rendszámvilágítás, pedig ilyen részletekkel ilyenkor már nem szokás törődni.
A megállás sikere érdekében a lassítóberendezés (ha az AMF korszakban gyártott valamit féknek nevezném, a többi gyár megsértődne) átadta a helyét elöl két Hayabusa féknyeregnek. Az 1200 köbcentis blokk kapott két új dugattyút. A porlasztó a Showelheadeknek annyira problémás alkatrésze volt, hogy az Evolution bevezetésekor szégyenszemre feladta a Harley az amerikai hegemóniát, és Mikunival szerelte fel a motorokat. Miniszter kicsit stílusosabb, és nagyobb erőt adó S&S Super E karburátort rakott fel.
A stílus kedvéért berugókart is kapott a Harley, a turnout csövek pedig gondoskodnak arról, hogy Miniszter soha ne tudjon baráti viszonyt kialakítani a szomszédaival.
RACING TEAM TOTH/ Almeria teszt 2. nap
