A legtüzesebb penge sztorija a közel keleten.

… 2007 szeptember vége, Párizs.

Történetünk most itt kezdõdik. Itt látta meg a világ elõször az új 2008-as Honda Fireblade-et. A szokásokhoz híven, valaki most is kiszivárogtatott képeket a hivatalos bemutató elõtt, de élõben egész más minden. Így is volt. A kalóz képeken egyáltalán nem tetszett a penge, viszont itt élõben sem. Voltak részletek amik megfogtak, pl. a hátulja és a kipufogója. De ennél több jót nem láttam benne. Az eleje nekem kifejezetten Gold Wingesnek tûnt, kicsit sportosabb stílusban. A színek sem valami ütõsek, kívéve a fehéret, de az sem kifogástalan a fekete fejidom miatt.
Majd jött a milánói kiállítás, ahol már egy fokkal jobban tetszett az összkép, de még mindig úgy voltam vele, hogy miért kellett egy buborékká változtani a régi (szerintem) nagyon szép kicsit szögletes fejidomot. Vagy ha már változtatnak, akkor miért nem lehet olyan, mint a 600RR-é?
Hirtelen túl sok lett a gömbölyded formákból, a lámpái is kerekebb lettek, de végre a nincs rajta az oldalidomon az index. 1 pozitívum.

A design teljesen új lett, új tervezõk kapták meg házon belül a projectet, ami mindig valami újat szül. Lehet, hogy kellet is már valami, mert az eddigi modell nem döngetett valami jól az eladási listákon, pedig szerintem nem volt rossz motor, az egyenletes teljesítményleadásával és a barátságos futómûvével.

Majd jött a felkérés a Honda Hungary-tõl, hogy utazzak ki Katarba az új „Bléd“ tesztjére.
Három magazin jöhetett a Losailra, a Superbike, a Motor Revü és én a Tesztmotor.hu-s.
És elkísért bennünket Török Gábor a Hondától, hogy vigyázó szemét rajtunk tartsa és segítse utunkat. (neki nem engedték, hogy kipróbálja az új RR-t)

Amikor felszálltunk a repülõgépre, még mindig arról beszéltünk a többiekkel, hogy miért kellett ezt a levágott bikafejet odatenni az elejére, meg hasonló hasonlatokkal próbáltuk elviccelni az elejét, de egybehangzóan az volt a véleményünk, hogy szokni kell majd a cuccot az biztos.

A 9 órás repülõút a PSP-zés jegyében zajlott, Kaptunk egy SBK2007-es programot a Honda Hungary -tól, hogy begyakoroljuk a pályát. Nekem 1.56,13-ig sikerült leküzdjem magam 4 óra játék alatt a Losailon Toseland Hondájával.

Érkezés után nem fért be a táskám, a mi autónkba és utánunk hozták egy másikkal. Éreztem, hogy ez nem lesz a legjobb megoldás, ha a következõ nap motorozni szeretnék, de nem tudtam mit csinálni, elvitték a motyót a másik autóba.
Persze, hogy a csomag eltünt. Elmentünk vacsorázni, majd utána kerestem a szobámban, mert azt igérték, hogy majd ott megtalálom. Szerintetek ott volt?
Nem.
Majd fél órás keresgélés után, hogy melyik szobában lehet a cucc, a Superbike Norbi jön a recepcióra, hogy nála megtalálom. Majd miután megmarkoltam a kis csomagom fülét, mondtam neki, hogy gyere barátom, végre megyünk haza aludni, a 1122-be.
Majd lefeküdtünk aludni, a másnapi 4 óra 30-as kelés miatt, ami ott 6.30.

Ez a lefekvés nem sikerült túl koraira, úgyhogy a másnapi ébresztõ elég fájdalmas volt.
Itthoni idõ szerint reggel hétkor már a pályán voltunk beöltözve az elsõ menetre készen.
A teszten a bordó fekete motorok voltak sorbaálltva, ami szerintem a legrosszabb színválasztás, de ha ezt kaptuk, akkor ezzel kell menjünk. (erre a színre késõbb még visszatérek.)

Én a 11-es számú motort kaptam ami szerencsére az elsõ volt a sorban, így amikor Jonathan Rae az új Ten Kate csillag felvezetett, akkor közvetlenül mögötte mehettem két kört.

Warm up

De még, hogy felvezetett!
Mentünk mint a távirat. Az az elsõ pillanatban kiderült, hogy a gyári plexi nagyon jó szélvédelmet biztosít, a jó aerodinamikának köszönhetõen, kicsit sem rázta a sisakomat a szél. Ami nem véletlen, mert azért lett ilyen "bikafej" az eleje, mert ez eredményezi a legjobb légellenállást.
Szerencsére már voltam ezen a pályán, úgyhogy valami fogalmam volt már róla, hogy merre kell menni rajta, így tudtam tartanni a tempót mögötte. A felvezetõ kör negyedik kanyarjában már szikrázott az aszfalton a Motrax koptatóm.

Elképzelhetitek, hogy a fiatal kiscsikó nem szerett volna tötymörgésre beállni, ezért az elsõ pillanattól kezdve húzta neki rendesen. Én és a mögöttem jövö Töffös (ez a magazin neve) tudtuk tartani a tempót, de a többiek két kör alatt úgy lemaradtak, hogy nem is lehetett õket látni. Rae intet, hogy menjünk õ megvárja õket.
Szabad az út!
Én mentem két kört legelöl, de a Töffös elkezdett tolni hátulról ezért elengedtem, had menjen.
-A Hondát pillanatok alatt megszoktam, mert nagyon jól kezelhetõ. Mondjuk ebben biztos voltam, hogy olyan motort fognak gyártani, amivel nagyon jó és egyszerû lesz majd motorozni. Ez a koncepció most a Hondánál.-
A srác ment is elõttem két kört, majd a célegyenes végén, ahol nekem 291-et mutatott a kilométeróra, dobott egy dupla leszúrt ritbergert. Ahogy rányúlt a fékre, abban a pillanatban kiesett az eleje, és már repült is a sóderba. Egy dolgot nem vett figyelembe a koma, hogy még utcai gumikkal és utcai beállításokkal megyünk, ami nem alkalmas a pályacsúcs döntögetésre.
Az elsõ benyomásom az volt az új RR-rõl, hogy nagyon jól kezelhetõ, de a pályán az utcai beállítások nagyon puhák.

Viszont a csúszókuplung észrevétlenül teszi a dolgát, nagyon semlegessé teszi végre már az RR-t is a féktávokon.

Szerencsére a futómûvet szélsõséges körülményekre is be lehet állítani, ezért jó lesz a Fireblade a pálya és az utcai harcosoknak is.

A következõ menetre ezzekkel a beállításokkal orvosolták a fennálló problémát.

(a cikk folytatásához kattints a következő oldalra)